Nyakunkon a Karácsony!
„Már itt a karácsony a nyakunkon” - mondta ma az egyik eladó amikor sorban álltam a pénztárnál. Mondom neki mikor odaérek, hát érdekes volt ez a megjegyzés. Milyen kár, hogy megszületett az Úr Jézus, milyen sok stressz okoz nekünk ilyenkor karácsony táján. Aztán meg elkezdett magyarázkodni én meg mondom, csak vicceltem. Tényleg nem könnyű. Munkahelyi stressz, kemény munka fáradtság, aztán meg otthon kell helytállni. Sütés, főzés, takarítás, ajándékkészítés, meg ki tudja mi minden. Különösen az asszonyokat, anyákat veszi igénybe az ünnep. Persze, ha szívünkben lenne a Karácsony, meg a
Karácsony nagy ajándéka, lehet, hogy könnyebb lenne? Végül is ez az ünnep lényege nemde? Nem biztos, hogy át kell vennünk a kultúránk piac motiválta rohanását. Ajándékozási verseny stresszét, amitől aztán nyomást érzünk a szívünkön, idegeinkben, és úgy érezzük, hogy agyonnyom a kötelesség, elvárások, idő szorítása, megfelelési kényszer. Bár az első karácsony is stresszt, feszültséget okozott sokak életében, amikor a mindenható Isten szeretete, fénye, megoldása lopódzott be a félelemmel teli sötét, hiányokkal küzdő Messiásra váró világba. Hogy érezhette magát Mária, amikor angyal jelenik meg neki csak úgy váratlanul, és érthetetlen, felfoghatatlan üzenettel áll elő neki, mint égből a villámcsapás. Hogy lehet magzat a méhemben, ha nem feküdtem le férfival? Ezt nem értem, lehetetlen, felfoghatatlan,de ha te mondod?! Akkor legyen úgy…
Biztosan nem volt ez olyan egyszerű kimondani. Kellett hozza bizonyos idő? Mennyi? Nem tudjuk. Józsefnek is mit kell kiállnia? Mielőtt elvenné a menyasszonyát kiderül, hogy nő a hasa. Valaki mástól lesz gyereke? Meg is kell mozdulnia, az égnek, mennyei követnek kell érkeznie, illetve álmában meggyőznie, hogy nyugi, nincs semmi baj, nem kell kétségbeesni, mert lehet, hogy érthetetlen, és titokzatos a dolog, de Istentől van. Isten nyakába, akarom mondani szívére vette az emberiséget - ha egyáltalán nem lettünk volna ott kezdettől fogva. Biztosan. De ahogyan most is nehezen érthető az Isten ügy, meg az emberé, meg a Karácsony, úgy akkor sem volt egyszer és könnyű, ahogyan néha gondoljuk a történeteket olvasva, ismételve. Hogyan lehet velünk szórt érteni? Hogyan lehet nekünk segíteni? Hogyan lehet minket szeretni, megközelíteni? Áttörni a hamis vallásosság, beidegződések, csalódások, hamis elvárások okozta kérget a szívünkön? Kétezer éve és ma is? Lehet-e egyáltalán? Isten megpróbálta, és megpróbálja. Nem ment és nem megy fájdalom nélkül. Nem megy stressz és harc, küzdelem nélkül úgy látszik. Az első karácsony sem volt olyan idilli, ahogyan a képeslapok és festmények bárgyúan szép csúnya irrealisztikus képei lefestik, bemutatják. Sötét, volt, fájdalmas, feszültséggel, miértekkel teli, szinte érthetetlen mint ahogyan ma is az.
Megtörtént viszont. Belopódzott a Teremtő a teremtettségbe. Ellenállásba, elutasításba, hitetlenségbe, fájdalomba ütközött.(Jn 1)
De volt mégis néhány ember, s azóta talán százmilliók, akik hittel meghajoltak az értehetetlen és meghökkentő isteni kegyelem, szeretet előtt, és felsejlett előttük karácsony csodás titka, fénye, forrósága, nagysága. Ha stressz okozna is, érdemes felfedni, megélni hirdetni gyógyulást és reményt adó kincseit, a szeretetet, hitet, békét, és reményt. Mindez és még sokkal több a karácsony lényege, üzenete. Mutassuk meg a zsibvásárban, hogy mit jelent 2012-ben karácsonyt ünnepelni szépen, békésen, örömmel, alázattal, örömmel, aminek az Ünnepelt is örül.
Gyalog
Az este érkezett hozzánk gyalog 1200 km-t megtéve 5 hét alatt Bielefeldből Fritz. Tisztelem a bátorságáért, kitartásáért.
Talán elindulok én is gyalog, de nem Bilefeldbe
2011 08. 13 21 h
Csak kegyelemből van üdvösségünk. Isten irgalmából. Ajándékba. Ez a keresztyén biblikus üzenet a jó hír. Ha nem e szeritn élünk, nem tudunk szabadok és boldogok, a jövő felé nyitottak és reménykedők lenni. KRISZTUSSAL A KEVÉS IS ELÉG, NÉLKÜLE A SOK IS MINDIG KEVÉS.
